Rég volt, de hogy igaz-e?

Rég volt már, hogy írtam ide is valamit. Nem tudom, hogy miért, hogy mi ennek az oka, pedig írok, elég sokat elég rendszeresen - regényt. 

Főleg annak örülök, hogy a Hoshival közös Kilencnek hamarosan a végére érünk, és akkor "már csak" az utómunkák lesznek hátra. Jó lenne tudni, érdekel-e valakit az a történet, de mivel eleddig leginkább képeket publikáltunk róla, nem igazán tudom, miként lehetne ezt felmérni... Abban sem vagyok biztos, hogy bárki olvassa ezt a blogot (najó ez most csúnya sarkítás volt, hiszen kapok visszajelzést, és akik olvassák, azok most hagyják figyelmen kívül a nyavalygásomat!).

Természetesen az lenne a legjobb, ha minden regény kapna külön honlapot, amin van ízelítő, tartalom illusztrációk, meg valami hely, ahol nyomot lehet hagyni, visszajelzést, hogy tetszett, nem tetszett, ilyenek. Mondjuk engem már az is büszkeséggel tölt el, hogy a második saját kötet kerül ki a saját polcomra porosodni.

Na hogy egy kicsit a saját dolgokról is beszéljek!:

Kamulovagok: haladok, de most elakadtam. Nem írom újra, nem másítom meg a történetet, egyszerűen egy apró részletben vesztem el megint, és emiatt szarul érzem magam. Persze az csak az egyik szál, addig a másik kettő tovább hömpölyög. Remélem, kész leszek ezzel is hamarosan, de ha az ember legalább magának meg akar felelni abban, hogy elnyerje önmaga tetszését az irományával, az bizony embert próbáló feladat. Magamnak megfelelni a legnehezebb, mert én tudom, mit szeretnék kihozni belőle, és látom mi lesz. Ráadásul a környezetem a sírba viszem már ezzel, tudom, és ezúton is kitartást kívánok nekik! A Kamulovagokhoz kaptam szép feliratot Hoshitól, imádom, de megkérdezem, hogy közzé tehetem-e, és akkor láthatja minden errejáró. Igazából azon gondolkodom, nem kellene a Kamulovagokat valami másik oldalra átbloggolnom, mert ez ugye az Arany Szemek blogja, de mindig arra jutok, hogy már így is ezer felé állok. Inkább készítek honlapot neki (valamikor) és odatöltök dolgokat.

Arany szemek: kész van az első fejezet újraírt változata. Szerintem gördülékenyebb, érthetőbb és élvezhetőbb lett, mint az előző verzió. Most hagyom pihenni egy kicsit, aztán nekiállok szétcincálni, hogy tényleg jó-e. Meg persze zaklatom vele az önkénteseket, akik segítenek szétcincálni (önkéntjelentkezők?). Aztán már majdnem elkezdtem a második fejezetet, ami egy egészen új dolog lesz a regényben, eddig nem látott szereplőkkel, eddig nem tapasztalt szemszögből. Szerintem.

Mi van még?

Vizsgaidőszak lesz. Para. De ennek semmi köze ehhez a bloghoz, azért szurkoljatok, küldjétek a pozitív energiát, a ráolvasásokat, az imákat, stb, minden segítség jól jön - én meg tanulok, hátha az is segít valamennyit.

Még valami: állítom össze a világtérképeket a lent látható kivitelben. Nem valami pro tudom, de szerintem a lényeg látszik rajta. Emellett a háttérvilág leírással is jól haladok, talán azt is publikálható formába önthetem egyszer.

Vélemény?

44 Elveszni a részletekben

Hátszóval az van, gyerekek, hogy elveszek a részletekben, hogy minden a helyén legyen, mind hangulatilag, mind logikailag, és néha már én sem találom a kiutat, ráadásul még csak azt sem tudom, hogy jól csinálom-e amit csinálok, így magamat állítottam mércének. Ha nekem tetszik, akkor azt írtam, amit akartam. Valami ilyesmi az alap elgondolás.
Ez a kis bevezetés csak arra szolgált, hogy közöljem, megint egy apróságot változtattam a feltett fejezetben, ha valakit érdekel keresse meg. :D
Amúgy szeretnék már valami okosat, velőset, értelmeset is posztolni, de valahogy megragadnak a koponyámon belül a gondolatok ilyen téren, és nehéz lekaparni őket onnan...

43 Egy kis frissités

Először is: köszönöm a hozzászólásokat (mind privában, mind itt a blogban) a KamuLovagok közszemlére tett bejegyzéséhez! Örülök, hogy ennyien elolvastátok, és élveztétek - a hibák ellenére is. ^^ Most frissítettem, ez már az új változat. Kicsit rövidebb, mint ami eddig fenn volt. Ha van még igény rá, akkor osztok meg valamennyit, de az egészet kizárt hogy feltegyem. Főleg amíg kész sincs. A hozzászólásokat továbbra is várom, akár @on, akár itt hsz.-ben.

Hogy értekezzek kicsit az átírás folyamatáról. Megyeget. Nem haladok villámgyorsan, de minden apró részletet átgondolok cserébe, és remélem ezen a téren nem lesz benne hiba. Terjedelemre 107 654 leütés (szóközökkel együtt) ha ez mond valakinek valamit, de ez a szám egyre csak nő. Körülbelül a történet egynegyedénél tartok, jelenleg, és már alig várom, hogy kész legyen! Tegye fel a kezét, aki szintén így van vele!

Esetleg, akit érdekel: itt tartok most a térképpel. Még nincs kész, sok minden, többek között a folyók neve hiányzik róla, de a nagyja már látszik. A feltett fejezet történéseinek helyén balra lenn kell keresni, egy piros pacát. Tegye fel a kezét, aki megtalálta!

Jó és most mindenki tegye le a kezét, mert kimegy belőle a vér, és amúgy is kényelmetlen úgy olvasni.

Ennyi.

Mára.

42 Mint mindig

Nohátakkor vannak események, még ha amolyan félig meddig nyilvánosan titkos projektek, akkor is. Először a "Kamulovagok"-kal kezdeném, aminek még mindig nincs rendes címe, de azt már pontosan tudom, hogy nem ez lesz. Kár, mert már egész megszerettem. Kénytelen leszek írni valamit ezen a címen...

A fejlemény annyi, hogy immár a kis tinglitangli történetből, sokszori átgondolás után rendes történet kerekedett, aminek van sok szála, és valamivel érdekesebb cselekménye, mint ahogy az az eredeti elképzelésben szerepelt. Ennek persze van egy olyan vonzata, hogy azt a kis szösszenetet amit feltettem (meg az amúgy már megírt többi részt) kicsit át kell írnom. Majd felteszem Scribdre, ott talán könnyebb lesz olvasni. Még nincs fenn, ne keresd! Majd szólok időben.

Na! A másik dolog az, hogy legyártottam egy térképet is. Egy "kamutérképet" mivel már annyira el voltam veszve a dologban, hogy nem elégített ki a papírforma vázlat. Aztán nagyon belelendültem, és egy egész jó kis cucc kerekedett ki belőle. Legalábbis én büszke vagyok rá. Majd ezt is közzéteszem, ha már lesz mit mutogatni, mert még pár részlet hiánycikk róla. Anélkül meg nem az igazi. Lényeg, hogy büszke vagyok magamra, mert eddig nem igazán sikerült semmiféle épkézláb térképformát összehoznom, pedig annyira, de annyira imádom a térképeket, hogy legszívesebben azzal tapétáznám ki a házat.

Szerintem egész jól haladok a kamuzással.

Az arany szemek... nos kb. a regény egyharmada át van írva, és kibővítve mindenféle extrákkal. Hogy kész lesz-e valaha? Na ez egy igazán jó kérdés volt. Majd teszek fel abból is valami részletet, hogy bele lehessen kukkantani hogy milyen lett, de még nem tudok pontos időpontot. Tudni illik annyira rákattantam a térképrajzolásra, hogy mind Yweldon, mind Nhubynn térképét szeretném legyártani, és ha másra nem is jó, de az én falamon kinn lesz.

Egyelőre ennyi, ha kérdés van jöhet!

41 Ízelítő

Nos, elérkezett a pillanat, feltöltötte az ízelítőt a Kamulovagok munkacímen futó kis szösszenetemből. Jöhetnek a vélemények, végül is érdekel, de eltántorítani a megírástól nem fog semmi, mert nagyon de nagyon élvezem. gondolkodtam azon, hogy rajzolok valami kis képet mutatóba a karakterekről, vagy valami kis illusztrációt de még nem tudom egyelőre, mi lesz belőle. Meglátjuk. :D Az eddigi pozitív visszajelzések arra engednek következtetni, hogy nem lett annyira rossz, mint amit produkálni szoktam.

Nem is tudom, miről írhatnék még. Halad a munka az arany szemekkel, szerintem jobb lesz, mint volt. Sokkal jobb, pörgősebb, és tágabb bepillantást enged Ékszerváros falai közé és színfalai mögé. :)

Ezen felül  belekezdtünk * történetének javításába, átnézésébe, ami úgy érzem jót tesz nekem. Azzal, hogy más művét vesézem, javítgatom, kritizálom, sok minden a saját hibáimból is a felszínre kerül. Mint egy görbe tükör. Úgyhogy valahogy hálás vagyok ezért a feladatért. Persze, tudom, hogy én sem vagyok egy profi, és nem kellene menőznöm ilyesmivel, de ha egyszer neki is és nekem is jót tesz?! Nem mellesleg örülök, hogy valami értelmeset csinálok. Inspirál, hogy magam is jobban írjak.

Igyekszem sokat olvasni, és mindamellett hogy élvezem, el akarom lesni, hogy a Nagyok hogyan csinálják. 

Egyelőre ennyi voltam, majd még írok.

40

Kellene valami bejegyzést produkálnom, de nehéz feladat ráncba szedni a fejemben kavargó gondolatokat. Főleg így betegen jelent kihívást, ugyanis épp egy tüdőgyulladásból lábadozom, ami nem egy kellemes dolog.
Sürgős bejelenteni valóm akadt. Most sokan megrugdosnának, vagy valami hasonlót tennének velem, akik már várják a regény folytatását. Nos, a regénysorozat második része, már kész van. Nem ez a baj, hanem az, hogy nem tetszik. Egy része elmegy, de szerintem vérszegény, és sokkal többet is ki tudnék hozni belőle.
Persze, ehhez idő kell.
Addig-addig gurigáztam az átírás gondolatával, hogy már az első rész kibővítésén gondolkodom, agyalok, álmatlan órákat okozva ezzel magamnak. A plafontól vártam a megoldást egy darabig, de az néma. Néha hallok lábdobogást, meg székhúzogatást, de egyik sem segít. Nem tudom mi lenne a megoldás, tehát arra jutottam, hogy elkezdem átdolgozni, mert a Nimfaliget nem hagy nyugodni. Egyszerűen ha nem tetszik, amit csinálok, akkor nem jól csinálom, nemdebár? Ezen még lovagolhatok egy darabig, vagy elkezdhetek végre érdemben dolgozni rajta. Az utóbbit választottam, és ezúton is mindenkit elnézést kérek, hogy ennyire le vagyok maradva. Nem dobom kukába azt a kemény 300 oldalnyi regényt, ami már megvan, csak megszerelem.
Szeretném igazán átadni ami benn van, a világ részletekbe menő kidolgozottságát, a hangulatát, a háttéreseményeket, és mindent, ami kell, hogy élvezetesebb és érthetőbb legyen.
De amíg ez az önkínzás folyamatban van, addig is dolgozom egy másik történeten, amit már említettem a korábbi bejegyzésben. Ez a fantasy történet egy szemnek, sorozatmentesnek indul, és szerintem az is marad. Olyan kis kerek lett, ami ritka tőlem, mert nagyon nehezen tudok rövid történetekben gondolkodni. Minden esetre rettenetesen élvezem írni, tetszik a történet, és remélem mások is megszeretik majd. Meglátjuk. Nem tudom, hogy rakjak-e ki belőle ízelítőt ide az oldalra, tehát kiírok egy szavazást, hogy felmérjem mennyire érdekel bárkit is. Aztán meglátjuk.
Bocsánat az összeszedetlenség (milyen fura szó ez) miatt, ami most jellemez, de nem vagyok valami jól. Igyekszem többször hírt adni magamról.